
A 2006. április 24-i, 219. sz. törvényerejű rendelet 118. cikkének „A nyilvánosság számára történő reklámozás engedélyezése” értelmében
JAVASLATOK
Lázcsillapítóként: lázas betegségek, pl. influenza, exanthemás betegségek, akut légúti megbetegedések stb. tüneti kezelésére. Fájdalomcsillapítóként: fejfájás, neuralgia, izomfájdalmak és egyéb, különböző eredetű, közepes fokú fájdalmas megnyilvánulások.
ELLENJAVALLATOK
• Paracetamollal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. • Súlyos hemolitikus anémiában szenvedő betegek (ez az ellenjavallat nem vonatkozik az 500 mg-os orális készítményekre). • Súlyos hepatocelluláris elégtelenség (ez az ellenjavallat nem vonatkozik az 500 mg-os orális készítményekre).
FIGYELMEZTETÉSEK ÉS ALKALMAZÁSRA VONATKOZÓ ÓVINTÉZKEDÉSEK
Ritka allergiás reakciók esetén az alkalmazást fel kell függeszteni, és megfelelő kezelést kell kezdeni. Óvatosan alkalmazza krónikus alkoholizmus, túlzott alkoholfogyasztás (napi 3 vagy több alkoholos ital), étvágytalanság, bulimia vagy cachexia, krónikus alultápláltság (alacsony májglutation tartalékok), kiszáradás, hypovolemia esetén. A paracetamolt óvatosan kell alkalmazni enyhe-közepes hepatocelluláris elégtelenségben (beleértve a Gilbert-szindrómát is), súlyos májelégtelenségben (Child-Pugh> 9), akut hepatitisben, májfunkciót befolyásoló gyógyszerekkel, glükóz-6-foszfát dehidrogenáz-deficienciával, hemolitikus deficienciával egyidejűleg alkalmazva. A készítmény nagy vagy hosszan tartó adagja akár súlyos vese- és vérelváltozásokat is okozhat, ezért veseelégtelenségben szenvedőknek csak akkor adható, ha valóban szükséges és közvetlen orvosi felügyelet mellett. Hosszan tartó használat esetén tanácsos ellenőrizni a máj- és vesefunkciót, valamint a vérképet. A paracetamollal történő kezelés során, mielőtt bármilyen más gyógyszert szedne, ellenőrizze, hogy nem ugyanazt a hatóanyagot tartalmazza-e, mert ha nagy dózisban szedi a paracetamolt, súlyos mellékhatások léphetnek fel. Kérje meg a beteget, hogy forduljon orvosához, mielőtt bármilyen más gyógyszert kombinálna. Lásd még par. 4.5. Fontos információk egyes segédanyagokról. A Tachipirina 125 mg pezsgőgranulátum tartalmaz : - aszpartám, fenilalanin forrás. Káros lehet fenilketonuria (a fenilalanin-hidroxiláz enzim hiánya) esetén, a fenilalanin aminosav felhalmozódásával összefüggő kockázat miatt. - maltit: óvatosan alkalmazható olyan betegeknél, akik ritka örökletes fruktóz intoleranciában szenvednek. 70,6 mg nátrium tasakonként a WHO által javasolt maximális napi bevitel 3,53%-ának felel meg, ami 2 g nátriumnak felel meg egy felnőtt számára: figyelembe kell venni csökkent veseműködésű vagy alacsony nátriumtartalmú diétát követő betegeknél. A Tachipirina 500 mg pezsgőgranulátum tartalma: - aszpartám, fenilalanin forrás. Káros lehet fenilketonuria (a fenilalanin-hidroxiláz enzim hiánya) esetén, a fenilalanin aminosav felhalmozódásával összefüggő kockázat miatt. - maltit: óvatosan alkalmazható olyan betegeknél, akik ritka örökletes fruktóz intoleranciában szenvednek. - 283 mg nátrium tasakonként a WHO által javasolt maximális napi bevitel 14,1%-ának felel meg, ami 2 g nátriumnak felel meg egy felnőtt számára. A termék maximális adagja a WHO által javasolt maximális napi nátriumbevitel 84,6%-ának felel meg: figyelembe kell venni csökkent veseműködésű vagy alacsony nátriumtartalmú diétát követő betegeknél.
INTERAKCIÓK
A paracetamol orális felszívódása a gyomor kiürülésének sebességétől függ. Ezért a gyomorürülés sebességét lassító (pl. antikolinerg szerek, opioidok) vagy növelő (pl. prokinetikumok) gyógyszerek egyidejű alkalmazása a készítmény biohasznosulásának csökkenését, illetve növekedését eredményezheti. A kolesztiramin egyidejű alkalmazása csökkenti a paracetamol felszívódását. A paracetamol és a kloramfenikol egyidejű bevitele megnövelheti a kloramfenikol felezési idejét, és növelheti toxicitását. A paracetamol (4 g naponta legalább 4 napig) és orális antikoagulánsok egyidejű alkalmazása az INR-értékek enyhe eltéréseit okozhatja. Ezekben az esetekben az INR értékeket gyakrabban kell ellenőrizni az egyidejű alkalmazás során és a kezelés abbahagyása után. Rendkívül óvatosan és szigorú ellenőrzés mellett alkalmazza olyan gyógyszerekkel végzett krónikus kezelés során, amelyek a máj monooxigenázok indukcióját okozhatják, vagy olyan anyagoknak való kitettség esetén, amelyeknek ilyen hatása lehet (például rifampicin, cimetidin, epilepszia elleni szerek, mint például glutetimid, fenobarbitál, karbamazepin). Ugyanez vonatkozik az alkoholizmusra és a zidovudinnal kezelt betegekre. A paracetamol beadása megzavarhatja a húgysav meghatározását (foszfotungsztinsav módszerrel) és a vércukorszint meghatározását (glükóz-oxidáz-peroxidáz módszerrel).
MELLÉKHATÁSOK
Az alábbiakban a paracetamol mellékhatásait soroljuk fel a MedDRA szisztémás és szerves besorolása szerint. Nem áll rendelkezésre elegendő adat a felsorolt egyedi hatások gyakoriságának megállapításához.
A vér és a nyirokrendszer patológiái | Thrombocytopenia, leukopenia, vérszegénység, agranulocytosis
Immunrendszeri rendellenességek | Túlérzékenységi reakciók (urticaria, gégeödéma, angioödéma, anafilaxiás sokk)
Idegrendszeri rendellenességek | Szédülés
Emésztőrendszeri rendellenességek | Emésztőrendszeri reakció
Hepatobiliáris rendellenességek | Kóros májműködés, hepatitis
A bőr és a bőr alatti szövet patológiái | Erythema multiforme, Stevens Johnson szindróma, epidermális nekrolízis, bőrkiütés
Vese- és húgyúti rendellenességek | Akut veseelégtelenség, intersticiális nephritis, hematuria, anuria
Nagyon ritkán súlyos bőrreakciókról számoltak be. Feltételezett mellékhatások jelentése. A gyógyszer engedélyezése után fellépő feltételezett mellékhatások bejelentése fontos, mivel ez lehetővé teszi a gyógyszer előny/kockázat arányának folyamatos nyomon követését. Az egészségügyi szakembereket arra kérik, hogy jelentsenek minden feltételezett mellékhatást a nemzeti jelentési rendszeren keresztül, a https://www.aifa.gov.it/content/segnalazioni-reazioni-avverse címen.








