Momentact 400mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10ml

Momentact 400 mg alapján készült gyógyszer ibuprofen, az NSAID-ok (nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek) osztályába tartozó hatóanyag, amely a róla ismert. fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és lázcsillapító hatású. A kezelésére javallt enyhe vagy közepes fájdalom, valamint lázcsillapításra. Belsőleges szuszpenziós összetételének köszönhetően a Momentact 400mg garantálja a gyors felszívódás és hatékony fellépés, így különösen hasznos azok számára, akiknek nehézséget okoz a tabletták lenyelése, és azonnali segítségre van szükségük.

Útvonalak

Mikor javasolt a Momentact 400 mg?

A Momentact 400mg a következő betegségek kezelésére javallt:

• Fejfájás és fejfájás, beleértve a migrénes epizódokat is.
• Izom- és ízületi fájdalom, amely szintén trauma vagy gyulladás eredménye.
• Menstruációs fájdalom, segít csökkenteni a görcsöket és a hasi feszültséget.
• Fogfájás és foghúzás utáni fájdalom.
• Láz és influenza tünetei, segít csökkenteni a testhőmérsékletet és enyhíti az általános kellemetlenségeket.

AKTÍV ÖSSZETEVŐK

A Momentact 400mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10ml hatóanyagai - Mi a Momentact 400mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10ml hatóanyaga?

Minden tasak tartalma: Hatóanyag: ibuprofen 400 mg. Ismert hatású segédanyagok: szacharóz, szacharóz monopalmitát, aznátrium edetát-dihidrát, metil-parahidroxibenzoát, propil-parahidroxibenzoát. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

SEGÉDANYAGOK

A Momentact 400mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10ml összetétele - Mit tartalmaz a Momentact 400mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10ml?

cetil alkohol, szacharóz, xantángumi, szacharóz monopalmitát, vízmentes kolloid szilícium-dioxid, citromsav-monohidrát, dinátrium-edetát-dihidrát, metil-parahidroxibenzoát, szimetikon emulzió, parahidroxi-propilnzoato, vérnarancs ízű, tisztított víz.

JAVASLATOK

Terápiás javallatok Momentact 400mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10ml - Miért használják a Momentact 400mg 8 tasakos 10ml belsőleges szuszpenziót? Mire való?

A Momentact felnőtteknek és 12 évesnél idősebb serdülőknek javallt. Különböző eredetű és természetű fájdalmak (fejfájás, fogfájás, neuralgia, csont-ízületi és izomfájdalmak, menstruációs fájdalom). Adjuváns láz és influenza tüneti kezelésében.

ELLENJAVALLATOK MELLÉKHATÁSOK

Ellenjavallatok Momentact 400mg 8 tasak belsőleges szuszpenzió 10ml - Mikor nem használható a Momentact 400mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10ml?

• A hatóanyaggal (ibuprofén), az acetilszalicilsavval, más fájdalomcsillapítókkal, lázcsillapítókkal, nem szteroid gyulladáscsökkentő szerekkel (NSAID) vagy a 6.1. pontban felsorolt ​​bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység. • 12 év alatti gyermekek. • Terhesség harmadik trimesztere és szoptatás (lásd 4.6 pont). • Aktív vagy súlyos gyomor-nyombélfekély vagy egyéb gyomorbántalmak. • Korábbi aktív kezeléssel összefüggő gyomor-bélrendszeri vérzés vagy perforáció a kórtörténetben, vagy visszatérő peptikus vérzés/fekély (két vagy több igazolt fekélyes vagy vérzéses epizód). • Súlyos máj- vagy veseelégtelenség. • Súlyos szívelégtelenség (NYHA IV. osztály). • Súlyos kiszáradás (hányás, hasmenés vagy elégtelen folyadékbevitel miatt).

ADAGOLÁS

A Momentact 400mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10ml mennyisége és bevétele - Hogyan kell bevenni a Momentact 400mg 8 tasakos belsőleges szuszpenziós 10ml-t?

Adagolás Felnőttek és serdülők azonos korú vagy idősebb 12 évesen: 1 tasak naponta 2-3 alkalommal. Ne lépje túl a napi 1200 mg-os adagot (3 egyadagos tasak). Ha 12 éves vagy annál idősebb serdülőkorúaknál a gyógyszer 3 napnál hosszabb ideig történő alkalmazása szükséges, vagy a tünetek súlyosbodnak, orvoshoz kell fordulni. Ne lépje túl az ajánlott adagokat. Az idős betegeknek be kell tartaniuk a fent jelzett minimális adagokat (lásd 4.4 pont). A mellékhatások minimálisra csökkenthetők, ha a tünetek kezeléséhez szükséges lehető legrövidebb ideig a legalacsonyabb hatásos dózist alkalmazzák (lásd 4.4 pont). Vesekárosodás: Azoknál a betegeknél, akiknél a vesefunkció enyhe vagy közepesen csökkent, az adagot a lehető legalacsonyabb ideig kell tartani a tünetek ellenőrzéséhez szükséges legrövidebb ideig, és ellenőrizni kell a vesefunkciót. Májkárosodás: Azoknál a betegeknél, akiknél a májfunkció enyhe vagy közepesen csökkent, az adagot a lehető legalacsonyabb ideig kell tartani a tünetek ellenőrzéséhez szükséges legrövidebb ideig, és ellenőrizni kell a májfunkciót. A Momentact ellenjavallt súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél (lásd 4.3 pont). Gyermekpopuláció A Momentact 12 év alatti gyermekeknél ellenjavallt (lásd 4.3 pont). Az adagolás módja A Momentactot éhgyomorra is beveheti. Gyomortolerancia-problémákkal küzdő betegeknél előnyösebb a gyógyszert teli gyomorral bevenni.

MEGŐRZÉS

Tárolás Momentact 400mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10ml - Hogyan kell a Momentact 400mg-ot tárolni 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10ml?

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.

FIGYELMEZTETÉSEK

Figyelmeztetések Momentact 400mg 8 tasak belsőleges szuszpenzió 10ml - A Momentact 400mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10ml-en fontos tudni, hogy:

• Asztmás betegeknél a készítményt óvatosan, orvosi vizsgálatot követően kell alkalmazni. • A Momentact alkalmazása, mint minden olyan gyógyszer, amely gátolja a prosztaglandinok és a ciklooxigenáz szintézisét, nem javasolt teherbe esni szándékozó nők számára. • A Momentact alkalmazását fel kell függeszteni azoknál a nőknél, akiknek termékenységi problémái vannak, vagy akiknél termékenységi vizsgálaton esnek át. • A mellékhatások minimalizálhatók, ha a legalacsonyabb hatásos dózist a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák a tünetek kezeléséhez (lásd az alábbi bekezdéseket a gyomor-bélrendszeri és kardiovaszkuláris kockázatokról). • Idősek: Idős betegeknél gyakoribbak a nem szteroid gyulladáscsökkentők mellékhatásai, különösen a gyomor-bélrendszeri vérzés és perforáció, amelyek halálos kimenetelűek is lehetnek (lásd 4.2 pont). • Kardiovaszkuláris és agyi érrendszeri hatások Klinikai vizsgálatok azt sugallják, hogy az ibuprofén alkalmazása, különösen nagy dózisokban (2400 mg/nap), az artériás trombózisos események (pl. myocardialis infarctus vagy stroke) kockázatának mérsékelt növekedésével járhat. Az epidemiológiai vizsgálatok általában nem utalnak arra, hogy az ibuprofén alacsony dózisai (például ≤ 1200 mg/nap) összefüggésbe hozhatók az artériás trombózisos események fokozott kockázatával. Nem kontrollált magas vérnyomásban, pangásos szívelégtelenségben (NYHA II-III. osztály), megállapított ischaemiás szívbetegségben, perifériás artériás betegségben és/vagy cerebrovascularis betegségben szenvedő betegeket csak alapos mérlegelés után szabad kezelni ibuprofénnel, és kerülni kell a nagy dózisok (2400 mg/nap) alkalmazása. A szív- és érrendszeri események kockázati tényezőivel (pl. magas vérnyomás, hiperlipidémia, diabetes mellitus, dohányzási szokás) szenvedő betegek hosszú távú kezelésének megkezdése előtt is gondos mérlegelés szükséges, különösen akkor, ha nagy dózisú (2400 mg/nap) ibuprofén szükséges. Óvatosság szükséges a kezelés megkezdése előtt olyan betegeknél, akiknek pozitív anamnézisében magas vérnyomás és/vagy szívelégtelenség szerepel, mivel folyadékretenciót, magas vérnyomást és ödémát jelentettek NSAID-kezeléssel összefüggésben. Az NSAID-ok csökkenthetik a diuretikumok és más vérnyomáscsökkentők hatását (lásd 4.5 pont). • Gasztrointesztinális vérzés, fekélyesedés és perforáció A Momentact NSAID-okkal, köztük szelektív ciklooxigenáz-2 (COX-2) gátlókkal való egyidejű alkalmazása kerülendő a fekélyképződés vagy vérzés fokozott kockázata miatt (lásd 4.5 pont). Gasztrointesztinális vérzést, fekélyesedést és perforációt, amelyek halálos kimenetelűek is lehetnek, minden NSAID-kezelés során bármikor beszámoltak figyelmeztető tünetekkel vagy anélkül, vagy súlyos gyomor-bélrendszeri események kórtörténetében. Időseknél és olyan betegeknél, akiknek anamnézisében fekély szerepel, különösen, ha vérzés vagy perforáció szövődött (lásd 4.3 pont), a gyomor-bélrendszeri vérzés, fekélyképződés vagy perforáció kockázata nagyobb NSAID-ok nagyobb dózisa esetén. Ezeknek a betegeknek a kezelést a rendelkezésre álló legalacsonyabb adaggal kell kezdeni. Megfontolandó védőszerek (misoprostol vagy protonpumpa-gátlók) egyidejű alkalmazása ezeknél a betegeknél, valamint azoknál a betegeknél, akik alacsony dózisú acetilszalicilsavat vagy más olyan gyógyszert szednek, amelyek növelhetik a gyomor-bélrendszeri események kockázatát (lásd alább és 4.5 pont). Azoknak a betegeknek, akiknek a kórtörténetében gyomor-bélrendszeri toxicitás szerepel, különösen az idősek, jelenteniük kell minden szokatlan gyomor-bélrendszeri tünetet (különösen a gyomor-bélrendszeri vérzést), különösen a kezelés kezdeti szakaszában. Gondosan ellenőrizni kell a betegeket, akik egyidejűleg olyan gyógyszereket szednek, amelyek növelhetik a fekélyképződés vagy a vérzés kockázatát, például orális kortikoszteroidokat, véralvadásgátlókat, például warfarint, szelektív szerotonin-újrafelvétel-gátlókat vagy vérlemezke-aggregáció-gátlókat, például acetilszalicilsavat (lásd 4.5 pont). Ha a Momentact-ot szedő betegeknél gyomor-bélrendszeri vérzés vagy fekély lép fel, a kezelést abba kell hagyni. Az NSAID-okat óvatosan kell alkalmazni azoknak a betegeknek, akiknek kórtörténetében gyomor-bélrendszeri betegség (colitis ulcerosa, Crohn-betegség) szerepel, mivel ezek az állapotok súlyosbodhatnak (lásd 4.8 pont). • Vesehatások Az ibuprofén-kezelés megkezdésekor óvatosan kell eljárni azoknál a betegeknél, akiknek jelentős kiszáradása van. Az ibuprofén a veseperfúzióra gyakorolt ​​hatása miatt víz- és nátrium-, kálium-visszatartást okozhat olyan betegeknél, akik soha nem szenvedtek vesebetegségben. Ez ödémát, szívelégtelenséget vagy magas vérnyomást okozhat az erre hajlamos betegeknél. Az ibuprofén hosszú távú alkalmazása más NSAID-okhoz hasonlóan vesepapilláris nekrózishoz és egyéb vesepatológiás elváltozásokhoz vezetett. Általánosságban elmondható, hogy a fájdalomcsillapítók szokásos alkalmazása, különösen a különböző fájdalomcsillapító hatóanyagok kombinációja, maradandó vesekárosodáshoz vezethet, ami veseelégtelenség (analgetikus nephropathia) kialakulásának kockázatával jár. Vesetoxicitásról számoltak be olyan betegeknél, akiknél a renális prosztaglandinok kompenzáló szerepet töltenek be a veseperfúzió fenntartásában. Az NSAID-ok alkalmazása ezeknél a betegeknél a prosztaglandinok képződésének dózisfüggő csökkenéséhez vezethet, és másodlagos hatásként a vese véráramlását, ami gyorsan vese dekompenzációhoz vezethet. Ezeknek a reakcióknak a legnagyobb kockázata a csökkent vesefunkciójú, szívelégtelenségben szenvedő betegek, májműködési zavarban szenvedők, idősek, valamint minden olyan beteg, aki diuretikumot és ACE-gátlót szed. Az NSAID-kezelés abbahagyását általában a kezelés előtti állapot helyreállítása követi. Dehidratált serdülőknél fennáll a vesekárosodás veszélye. Hosszan tartó használat esetén ellenőrizni kell a vesefunkciót, különösen diffúz lupus erythematosus esetén. • Bőrgyógyászati hatások Súlyos bőrreakciók egyeseklmely halálos kimenetelű eseteket, köztük exfoliatív dermatitist, Stevens-Johnson-szindrómát és toxikus epidermális nekrolízist jelentettek nagyon ritkán NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatban (lásd 4.8 pont). A terápia korai szakaszában a betegek nagyobb kockázatnak tűnnek: a reakció a legtöbb esetben a kezelés első hónapjában jelentkezik. A Momentact alkalmazását fel kell függeszteni a bőrkiütések, nyálkahártya elváltozások vagy a túlérzékenység bármely más jelének első megjelenésekor, valamint látászavarok vagy a májműködési zavar tartós jelei esetén. • Légzési rendellenességek A Momentact-ot óvatosan kell felírni bronchiális asztmában, krónikus rhinitisben, orrpolipban, arcüreggyulladásban vagy jelenlegi vagy korábbi allergiás betegségben szenvedő betegeknél, mert bronchospasmus, csalánkiütés és angioödéma léphet fel. Ugyanez vonatkozik azokra az alanyokra, akiknél acetilszalicilsav vagy más NSAID alkalmazása után hörgőgörcs fordult elő. • Túlérzékenységi reakciók A fájdalomcsillapítók, lázcsillapítók, NSAID-ok potenciálisan súlyos túlérzékenységi reakciókat (anafilaktoid reakciókat) okozhatnak, még olyan személyeknél is, akik korábban nem voltak kitéve ilyen típusú gyógyszerekkel. Az ibuprofén bevétele utáni túlérzékenységi reakciók kockázata nagyobb azoknál az alanyoknál, akiknél más fájdalomcsillapítók, lázcsillapítók, NSAID-ok alkalmazása után jelentkeztek ilyen reakciók, valamint olyan betegeknél, akiknél bronchiális hiperreaktivitás (asztma), szénanátha, orrpolipózis vagy krónikus obstruktív légúti megbetegedés vagy korábbi angioödéma epizódja volt (lásd 3. és 4.8. pont). A túlérzékenységi reakciók asztmás rohamok (úgynevezett analgetikus asztma), Quincke-ödéma vagy csalánkiütés formájában jelentkezhetnek. Súlyos túlérzékenységi reakciókat (például anafilaxiás sokkot) ritkán figyeltek meg. Az ibuprofén beadását követő túlérzékenységi reakció első jelei esetén a kezelést abba kell hagyni. Az orvosi segítségnyújtást szakorvosnak kell kezdeményeznie, a tüneteknek megfelelően. • Csökkent szív-, vese- és májfunkció Különös óvatossággal kell eljárni csökkent szív-, máj- vagy vesefunkciójú betegek kezelésekor, mivel az NSAID-ok alkalmazása a vesefunkció romlását okozhatja. A különböző fájdalomcsillapítók szokásos egyidejű alkalmazása tovább növelheti ezt a kockázatot. Csökkent szív-, máj- vagy vesefunkciójú betegeknél tanácsos a legalacsonyabb hatásos dózis alkalmazása a legrövidebb ideig tartó kezelés mellett, valamint a klinikai és laboratóriumi paraméterek időszakos monitorozása, különösen hosszan tartó kezelés esetén. • Hematológiai hatások Az ibuprofén, más NSAID-okhoz hasonlóan, gátolhatja a vérlemezke-aggregációt, és egészséges alanyoknál a vérzési idő meghosszabbodására utalt. Ezért a véralvadási zavarban szenvedő vagy antikoaguláns kezelésben részesülő betegeket gondosan megfigyelni kell. • Aszeptikus agyhártyagyulladás Ritka esetekben aszeptikus meningitis tüneteit figyelték meg ibuprofénnel kezelt betegeknél. Bár ez nagyobb valószínűséggel fordul elő szisztémás lupus erythematosusban és a kapcsolódó kötőszöveti betegségekben szenvedő betegeknél, megfigyelték olyan betegeknél is, akiknél nem volt kísérő krónikus betegség (lásd 4.8 pont). • Mivel a nem szteroid gyulladáscsökkentő szerekkel végzett állatkísérletek során szemelváltozásokat észleltek, hosszan tartó kezelések esetén ajánlatos időszakos szemészeti ellenőrzést végezni. • Kerülni kell az alkoholfogyasztást, mert felerősítheti az NSAID-ok mellékhatásait, különösen a gyomor-bélrendszert vagy a központi idegrendszert érintőket. Az ibuprofén elfedheti a fertőzés jeleit vagy tüneteit (láz, fájdalom és duzzanat). Fontos információk egyes segédanyagokról • A Momentact tartalma: Propil- és metil-parahidroxi-benzoát: allergiás reakciókat okozhat (akár késleltetett) Szacharóz: Ritka, örökletes fruktóz intoleranciában, glükóz-galaktóz felszívódási zavarban vagy szacharáz-izomaltáz elégtelenségben szenvedő betegek nem szedhetik ezt a gyógyszert. Nátrium: Ez a gyógyszer kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

INTERAKCIÓK

Interakciók Momentact 400mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10ml - Mely gyógyszerek vagy élelmiszerek módosíthatják a Momentact 400mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10ml hatását?

• Az ibuprofént (más NSAID-okhoz hasonlóan) óvatosan kell szedni az alább felsorolt ​​anyagokkal kombinálva. • Kortikoszteroidok: a gyomor-bélrendszeri fekélyek vagy vérzések fokozott kockázata (lásd 4.4 pont). • Antikoagulánsok: Az NSAID-ok fokozhatják az antikoagulánsok, például a warfarin vagy a heparin hatását (lásd 4.4 pont). Egyidejű kezelés esetén a koagulációs állapot monitorozása javasolt. • Acetilszalicilsav: Az ibuprofén és az acetilszalicilsav egyidejű alkalmazása általában nem javasolt a fokozott mellékhatások miatt. Kísérleti adatok arra utalnak, hogy az ibuprofén kompetitív módon gátolja az alacsony dózisú acetilszalicilsavnak a vérlemezke-aggregációra kifejtett hatását, ha a két gyógyszert egyidejűleg alkalmazzák. Bár ezen adatok klinikai helyzetre való extrapolálása bizonytalan, nem zárható ki annak lehetősége, hogy az ibuprofén rendszeres, hosszú távú alkalmazása csökkentheti az acetilszalicilsav szívvédő hatását alacsony dózisokban. Az ibuprofén alkalmankénti alkalmazását követően jelentős klinikai hatások nem valószínűek (lásd 5.1 pont). • Ciklooxigenáz-2 (COX-2) gátlók és egyéb NSAID-ok: ezek az anyagok növelhetik a gyomor-bélrendszert érintő mellékhatások kockázatát (lásd 4.4 pont). Nem tanácsos az ibuprofént acetilszalicilsavval vagy más nem szteroid gyulladáscsökkentő szerekkel kombinálni, beleértve a szelektív COX-2 gátlókat is, az esetleges additív hatás miatt (lásd 4.4 pont) • Aggregációgátló szerek és szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k): fokozott gyomor-bélrendszeri vérzés kockázata (lásd 4.4 pont). • Diuretikumok, ACE-gátlók (például kaptopril), béta-blokkolók és angiotenzin II antagonisták: az NSAID-ok csökkenthetik a vízhajtók és más vérnyomáscsökkentők hatását. A diuretikumok növelhetik az NSAID-okkal összefüggő nefrotoxicitás kockázatát is. Egyes károsodott vesefunkciójú betegeknél (pl. dehidrált betegek vagy károsodott vesefunkciójú idős betegek) ACE-gátló vagy angiotenzin II-antagonista és a ciklooxigenáz rendszert gátló szerek együttes alkalmazása a vesefunkció további romlásához vezethet, beleértve az akut veseelégtelenséget is, amely rendszerint reverzibilis. Ezeket a kölcsönhatásokat mérlegelni kell azoknál a betegeknél, akik a Momentact-ot ACE-gátlókkal vagy angiotenzin II-antagonistákkal egyidejűleg szedik. Ezért a kombinációt óvatosan kell alkalmazni, különösen idős betegeknél. A betegeket megfelelően hidratálni kell, és mérlegelni kell a vesefunkció monitorozását az egyidejű kezelés megkezdése után és azt követően. • Fenitoin és lítium: ibuprofén és fenitoin vagy lítiumkészítmények egyidejű alkalmazása csökkentheti ezeknek a gyógyszereknek a eliminációját, és ennek következtében megemelkedhet a plazmaszintjük, és előfordulhat, hogy elérik a toxikus küszöböt. Ha ezt a kombinációt szükségesnek ítélik, a fenitoin és a lítium plazmaszintjének monitorozása javasolt az adagolás módosítása érdekében az egyidejű ibuprofén-kezelés során. • Metotrexát: Az NSAID-ok gátolhatják a metotrexát tubuláris szekrécióját, és bizonyos metabolikus kölcsönhatások léphetnek fel, amelyek a metotrexát clearance-ének csökkenését és a toxicitás kockázatának növekedését eredményezhetik. • Moklobemid: fokozza az ibuprofén hatását. • Aminoglikozidok: Az NSAID-ok csökkenthetik a megnövekedett aminoglikozidok kiválasztásátttoxicitást eredményezve.• Szívglikozidok: Az NSAID-ok súlyosbíthatják a szívelégtelenséget, csökkenthetik a glomeruláris filtrációs rátát és növelhetik a szívglikozidok plazmaszintjét. A szérum glikozidszint monitorozása javasolt. • Kolesztiramin: az ibuprofén és a kolesztiramin egyidejű alkalmazása csökkentheti az ibuprofén felszívódását a gyomor-bél traktusból. Ennek a kölcsönhatásnak a klinikai jelentősége azonban nem ismert. • Ciklosporin: a ciklosporin és néhány NSAID egyidejű alkalmazása növeli a vesekárosodás kockázatát. Ez a hatás nem zárható ki a ciklosporin és az ibuprofen kombinációja esetén. • Növényi kivonatok: A Ginkgo Biloba növelheti a vérzés kockázatát NSAID-okkal kapcsolatban. • Mifepriston: az NSAID-ok prosztaglandin-ellenes tulajdonságai miatt a mifepriszton beadása utáni alkalmazásuk a mifepriszton hatásának csökkenéséhez vezethet. Korlátozott számú bizonyíték arra utal, hogy az NSAID-ok és a prosztaglandinok egy napon történő együttes alkalmazása nem befolyásolja hátrányosan a mifepriszton vagy prosztaglandin hatását a méhnyak érésére vagy a méh összehúzódására, és nem csökkenti a gyógyszer klinikai hatását a terhesség megszakítására. • Kinolon antibiotikumok: NSAID-okat és kinolonokat szedő betegeknél fokozott a görcsrohamok kialakulásának kockázata. • Szulfonilureák: Az NSAID-ok fokozhatják a szulfonilureák hipoglikémiás hatását. Egyidejű kezelés esetén a vércukorszint ellenőrzése javasolt. • Takrolimusz: NSAID-ok és takrolimusz együttes alkalmazása a nefrotoxicitás fokozott kockázatához vezethet. • Zidovudin: HIV-pozitív hemofíliás betegeknél a haemarthrosis és a haematoma fokozott kockázatára utal, ha zidovudinnal és más NSAID-okkal egyidejűleg kezelik. A kezelés megkezdése után 1-2 héttel hematológiai vizsgálat javasolt. • Ritonavir: növelheti az NSAID-ok plazmakoncentrációját. • Probenecid: lelassítja az ibuprofén kiválasztódását, plazmakoncentrációjának esetleges növekedésével. • CYP2C9 gátlók: Az ibuprofén és a CYP2C9 gátlók egyidejű alkalmazása lelassíthatja az ibuprofén (CYP2C9 szubsztrát) eliminációját, ami az ibuprofén expozíció növekedéséhez vezethet. Egy vorikonazollal és flukonazollal (CYP2C9 inhibitorok) végzett vizsgálatban az S(+)ibuprofén expozíció kb. 80-100%-os növekedését figyelték meg. Erős CYP2C9 gátlókkal történő együttadás esetén mérlegelni kell az ibuprofén adagjának csökkentését, különösen, ha az ibuprofént nagy dózisban vorikonazollal vagy flukonazollal adják. • Alkohol, biszfoszfonátok és oxipentifillin (pentoxifillin): fokozhatja a gyomor-bélrendszeri vérzés és a gyomor-bélrendszeri vérzés kockázatát. • Baclofen: a baklofen magas toxicitása.

MELLÉKHATÁSOK

Mint minden gyógyszer, a Momentact 400mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10ml is okozhat mellékhatásokat - Milyen mellékhatásai vannak a Momentact 400mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10ml-nek?

Az ibuprofénnél megfigyelt mellékhatások általában gyakoriak más fájdalomcsillapítók, lázcsillapítók és nem szteroid gyulladáscsökkentők esetében, és az alábbiakban a következő konvenciót használva jelentették: Nagyon gyakori (≥1/10), Gyakori (≥1/100, < 1/10), Nem gyakori (≥ 1/1000), <1/10,0, <1/10,0 1/1000), Nagyon ritka (<1/10 000), Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem becsülhető meg).

*Rhinitist és aszeptikus agyhártyagyulladást különösen olyan betegeknél figyeltek meg, akiknél már fennálló autoimmun betegségek (például szisztémás lupus erythematosus és vegyes kötőszöveti betegség) szenvedtek nyakmerevség, fejfájás, hányinger, hányás, láz vagy tájékozódási zavar tüneteivel (lásd 4.4 pont). Leírták a fertőzéssel összefüggő gyulladás súlyosbodását (pl. nekrotizáló fasciitis kialakulása). ** Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ibuprofén alkalmazása, különösen nagy dózisokban (2400 mg/nap), az artériás thromboticus események (pl. myocardialis infarktus vagy stroke) kockázatának mérsékelt növekedésével járhat (lásd 4.4 pont). *** Bárányhimlőfertőzés során súlyos bőrfertőzések és lágyrész-rendellenességek léphetnek fel. Feltételezett mellékhatások jelentése A gyógyszer engedélyezése után fellépő feltételezett mellékhatások bejelentése fontos, mivel ez lehetővé teszi a gyógyszer előny/kockázat arányának folyamatos nyomon követését. Az egészségügyi szakembereket arra kérik, hogy jelentsenek minden feltételezett mellékhatást a nemzeti jelentéstételi rendszeren keresztül: https://www.aifa.gov.it/content/segnalazioni-reazioni-avverse

TÚLADAGOLÁS

Túladagolás Momentact 400mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10ml - Milyen kockázatokkal jár a Momentact 400mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10ml túladagolás esetén?

Toxicitás A toxicitás jeleit és tüneteit általában nem figyelték meg 100 mg/ttkg alatti dózisoknál gyermekeknél vagy felnőtteknél. Egyes esetekben azonban szupportív kezelésre lehet szükség. Gyermekeknél 400 mg/ttkg vagy nagyobb dózisú ibuprofén bevétele után toxicitás jeleit és tüneteit észlelték. Tünetek A legtöbb beteg, aki jelentős mennyiségű ibuprofént nyelt le, 4-6 órán belül tüneteket tapasztal. A leggyakrabban jelentett túladagolási tünetek a következők: hányinger, hányás, hasi fájdalom, letargia és álmosság. A központi idegrendszerre (CNS) jelentkező hatások közé tartozik a fejfájás, fülzúgás, szédülés, görcsrohamok és eszméletvesztés. Ritkán nystagmust, hipotermiát, vesekárosodást, gyomor-bélrendszeri vérzést, kómát, apnoét, hasmenést és központi idegrendszert, valamint légzésdepressziót is jelentettek. Dezorientációról, izgatottságról, ájulásról és kardiovaszkuláris toxicitásról, beleértve a hipotenziót, bradycardiát és tachycardiát is beszámoltak. Jelentős túladagolás esetén veseelégtelenség és májkárosodás lehetséges. Súlyos mérgezés esetén metabolikus acidózis léphet fel Kezelés Az ibuprofen túladagolásának nincs specifikus ellenszere. Túladagolás esetén ezért tüneti és szupportív kezelés javasolt. Különös figyelmet érdemel a vérnyomás, a sav-bázis egyensúly és az esetleges gyomor-bélrendszeri vérzés szabályozása. Az aktív szén beadását a potenciálisan mérgező mennyiség bevételét követő egy órán belül meg kell fontolni. Alternatív megoldásként felnőtteknél meg kell fontolni a gyomormosást a potenciálisan életveszélyes túladagolás lenyelése után egy órán belül. Biztosítani kell a megfelelő diurézist, és szorosan ellenőrizni kell a vese- és májfunkciókat. A potenciálisan toxikus mennyiségű gyógyszer bevételét követően a pácienst legalább négy órán keresztül megfigyelés alatt kell tartani. Bármilyen gyakori vagy elhúzódó görcsrohamot intravénás diazepammal kell kezelni. A beteg klinikai állapotától függően egyéb támogató intézkedésekre lehet szükség. További információért forduljon a helyi mérgezési központhoz.

TERHESSÉG ÉS SZOPTATÁS

Ha Ön terhes, úgy gondolja, hogy terhes vagy terhességet tervez, vagy szoptat, kérje ki kezelőorvosa tanácsát a Momentact 400 mg 8 tasak belsőleges szuszpenzió 10 ml szedése előtt.

Terhesség A prosztaglandin szintézis gátlása negatívan befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embrió-magzat fejlődését. Epidemiológiai vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a terhesség korai szakaszában prosztaglandin-szintézis-gátló alkalmazása után megnövekszik a vetélés, a szívfejlődési rendellenességek és a gastroschisis kockázata. A szívfejlődési rendellenességek abszolút kockázata kevesebb, mint 1%-ról körülbelül 1,5%-ra nőtt. Úgy gondolták, hogy a kockázat az adaggal és a terápia időtartamával nő. Állatoknál kimutatták, hogy a prosztaglandinszintézis-gátlók alkalmazása növeli a beültetés előtti és utáni elvesztést, valamint az embrió-magzati mortalitást. Ezenkívül a különféle malformációk, köztük a szív- és érrendszeri rendellenességek megnövekedett előfordulási gyakoriságáról számoltak be olyan állatoknál, amelyeknek prosztaglandinszintézis-gátlókat adtak az organogenetikai periódus során. A terhesség első és második trimeszterében a Momentact nem adható be, kivéve, ha feltétlenül szükséges. Ha a Momentactot teherbe esni szándékozó nő vagy a terhesség első és második trimeszterében alkalmazza, az adagot és a kezelés időtartamát a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. A terhesség harmadik trimeszterében a prosztaglandinszintézis összes gátlója kitéve a magzatot: - kardiopulmonális toxicitás (a ductus arteriosus idő előtti záródásával és pulmonális hipertóniával); - veseműködési zavar, amely oligohidramnionnal járó veseelégtelenségig terjedhet; A terhesség végén minden prosztaglandinszintézis-gátló az anyát és az újszülöttet a következőknek teheti ki: - a vérzési idő esetleges megnyúlása és aggregáció gátló hatás, amely már nagyon alacsony dózisok esetén is előfordulhat; - a méhösszehúzódások gátlása, ami késleltetett vagy elhúzódó szülést eredményez. Következésképpen a Momentact ellenjavallt a terhesség harmadik trimeszterében. Szoptatás Az ibuprofén kiválasztódik az anyatejbe, de terápiás dózisok mellett a rövid távú kezelés során az újszülött befolyásolásának kockázata valószínűtlennek tűnik. Ha azonban a kezelés hosszabb távú, mérlegelni kell a korai elválasztást. Szoptatás alatt kerülni kell az NSAID-okat. Termékenység Az ibuprofén alkalmazása veszélyeztetheti a női termékenységet, és nem javasolt teherbe esni szándékozó nők számára. Ez a hatás a kezelés abbahagyásával visszafordítható. Azoknál a nőknél, akiknek nehézségei vannak a teherbe eséssel, vagy akiknél meddőség miatt vizsgálnak, mérlegelni kell az ibuprofén-kezelés leállítását.

VEZETÉS ÉS GÉPEK HASZNÁLATA

A Momentact 400 mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10 ml-es bevétele vezetés vagy gépek kezelése előtt - Befolyásolja-e a Momentact 400 mg 8 tasakos belsőleges szuszpenzió 10 ml-es készítménye a gépjárművezetést és a gépek kezelését?

Az ibuprofén alkalmazása általában nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Mindazonáltal azoknak a betegeknek, akiknek tevékenységük éberséget igényel, óvatosnak kell lenniük, ha álmosságot, szédülést vagy depressziót észlelnek az ibuprofén-terápia során.