Moment 200mg fájdalomcsillapító 36 bevonatos tabletta

A Moment 200 mg 36 bevont tabletta vény nélkül kapható, ibuprofén alapú gyógyszer, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és lázcsillapító molekula. A Moment 36 tabletta kezelésére javallt különböző eredetű és természetű fájdalmak mint: fejfájás, fogfájás, neuralgia, osteoartikuláris és izomfájdalom, menstruációs fájdalom.

Alázcsillapító hatás of Moment Ibuprofen 36 tabletta csökkentse a hőmérsékletet valamint hozzájárul a láz és influenza tüneti kezeléséhez.

AKTÍV ÖSSZETEVŐK

A Moment 200mg fájdalomcsillapító 36 bevont tabletta hatóanyagai - Mi a Moment 200mg Analgetic 36 bevont tabletta hatóanyaga?

Minden bevont tabletta hatóanyagot tartalmaz: 200 mg ibuprofént. Ismert hatású segédanyagok: szacharóz, nátrium. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

SEGÉDANYAGOK

A Moment 200 mg fájdalomcsillapító 36 bevont tabletta összetétele - Mit tartalmaz a Moment 200 mg fájdalomcsillapító 36 bevont tabletta?

Minden tabletta tartalma: kukoricakeményítő, nátrium-karboximetil-keményítő, povidon, vízmentes kolloid szilícium-dioxid, talkum, hidroxipropil-cellulóz, gumiarábikum, szacharóz, makrogol 6000, könnyű magnézium-karbonát, titán-dioxid.

JAVASLATOK

Terápiás javallatok Moment 200 Mg Ibuprofen 12 bevont tabletta - Miért használják a Moment 200mg Analgetic 36 bevont tablettát? Mire való?

Különböző eredetű és természetű fájdalmak (fejfájás, fogfájás, neuralgia, csont-ízületi és izomfájdalmak, menstruációs fájdalom). Adjuváns lázas és influenza állapotok tüneti kezelésében.

ELLENJAVALLATOK MELLÉKHATÁSOK

Ellenjavallatok Moment 200mg fájdalomcsillapító 36 bevont tabletta - Mikor nem szabad a Moment 200mg Analgetic 36 bevont tablettát használni?

A hatóanyaggal, más reumaellenes gyógyszerekkel (acetilszalicilsav stb.) vagy a 6.1. pontban felsorolt ​​bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység; 12 év alatti gyermekek; terhesség harmadik trimesztere és szoptatás (lásd 4.6 pont); aktív vagy súlyos gyomor-nyombélfekély vagy más gyomorbetegség; korábbi aktív kezelésekkel összefüggő gyomor-bélrendszeri vérzés vagy perforáció, vagy visszatérő peptikus vérzés/fekély (két vagy több igazolt fekélyes vagy vérzéses epizód); súlyos máj- vagy veseelégtelenség; súlyos szívelégtelenség (NYHA IV. osztály); súlyos kiszáradás (hányás, hasmenés vagy elégtelen folyadékbevitel miatt).

ADAGOLÁS

A Moment 200 mg fájdalomcsillapító 36 bevont tabletta mennyisége és bevétele - Hogyan kell bevenni a Moment 200 Mg Ibuprofen 12 bevont tablettát?

Adagolás felnőtteknek és 12 év feletti serdülőknek: 1-2 tabletta, napi 2-3 alkalommal. Ne lépje túl a napi 1200 mg (6 tabletta) adagot. Ha 12 éves vagy annál idősebb serdülőkorúaknál a gyógyszer 3 napnál hosszabb ideig történő alkalmazása szükséges, vagy a tünetek súlyosbodnak, orvoshoz kell fordulni. Ne lépje túl az ajánlott adagokat. Az idős betegeknek be kell tartaniuk a fent jelzett minimális adagokat (lásd 4.4 pont). A nemkívánatos hatások minimálisra csökkenthetők a legalacsonyabb hatásos dózis alkalmazásával a lehető legrövidebb ideig, ami a tünetek szabályozásához szükséges (lásd 4.4 pont). Vesekárosodás: Enyhe vagy mérsékelt veseműködésű betegeknél az adagot a lehető legalacsonyabb ideig kell tartani a tünetek ellenőrzéséhez szükséges legrövidebb ideig, és ellenőrizni kell a vesefunkciót. Májkárosodás: Azoknál a betegeknél, akiknél a májfunkció enyhe vagy közepesen csökkent, az adagot a lehető legalacsonyabb ideig kell tartani a tünetek ellenőrzéséhez szükséges legrövidebb ideig, és a májfunkciót ellenőrizni kell. A Moment ellenjavallt súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél (lásd 4.3 pont). Gyermekpopuláció: A Moment ellenjavallt 12 évesnél fiatalabb gyermekeknél (lásd 4.3 pont). Az alkalmazás módja: A pillanat éhgyomorra is bevehető. Gyomortolerancia-problémákkal küzdő betegeknél előnyösebb a gyógyszert teli gyomorral bevenni.

MEGŐRZÉS

Tárolás Moment 200 mg fájdalomcsillapító 36 bevont tabletta - Hogyan kell a Moment 200 mg fájdalomcsillapító 36 bevont tablettát tárolni?

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolási hőmérsékletet.

FIGYELMEZTETÉSEK

Warnings Moment 200mg Analgetic 36 Coated Tablets - On Moment 200mg Analgec 36 Coated Tablets Fontos tudni, hogy:

Asztmás betegeknél a készítményt óvatosan, orvosi vizsgálatot követően kell alkalmazni. A Moment alkalmazása, mint bármely más, a prosztaglandinok és a ciklooxigenáz szintézisét gátló gyógyszer alkalmazása, nem javasolt teherbe esni szándékozó nők számára. A Moment alkalmazását fel kell függeszteni azoknál a nőknél, akiknek termékenységi problémái vannak, vagy akiknél termékenységi vizsgálaton esnek át. A mellékhatások minimalizálhatók, ha a legalacsonyabb hatásos dózist a lehető legrövidebb ideig alkalmazzák a tünetek szabályozásához (lásd az alábbi bekezdéseket a gyomor-bélrendszeri és kardiovaszkuláris kockázatokról). Idősek: Idős betegeknél gyakoribbak a nem szteroid gyulladásgátlók mellékhatásai, különösen a gastrointestinalis vérzés és perforáció, amelyek halálos kimenetelűek lehetnek (lásd 4.2 pont). Kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris hatások Klinikai vizsgálatok azt sugallják, hogy az ibuprofén alkalmazása, különösen nagy dózisokban (2400 mg/nap), az artériás thromboticus események (pl. myocardialis infarctus vagy stroke) kockázatának mérsékelt növekedésével járhat. Általában az epidemiológiai vizsgálatok nem utalnak arra, hogy az ibuprofén alacsony dózisai (például <= 1200 mg/nap) összefüggésbe hozhatók az artériás trombózisos események fokozott kockázatával. Nem kontrollált magas vérnyomásban, pangásos szívelégtelenségben (NYHA II-III. osztály), megállapított ischaemiás szívbetegségben, perifériás artériás betegségben és/vagy cerebrovascularis betegségben szenvedő betegeket csak alapos mérlegelés után szabad kezelni ibuprofénnel, és kerülni kell a nagy dózisok (2400 mg/nap) alkalmazása. A szív- és érrendszeri események kockázati tényezőivel (pl. magas vérnyomás, hiperlipidémia, diabetes mellitus, dohányzási szokás) szenvedő betegek hosszú távú kezelésének megkezdése előtt is gondos mérlegelés szükséges, különösen akkor, ha nagy dózisú (2400 mg/nap) ibuprofén szükséges. Óvatosság szükséges a kezelés megkezdése előtt olyan betegeknél, akiknek pozitív anamnézisében magas vérnyomás és/vagy szívelégtelenség szerepel, mivel folyadékretenciót, magas vérnyomást és ödémát jelentettek NSAID-kezeléssel összefüggésben. Az NSAID-ok csökkenthetik a diuretikumok hatását, ellentétben más vérnyomáscsökkentő szerekkel (lásd 4.5 pont). Emésztőrendszeri vérzés, fekély és perforáció: a Moment nem szteroid gyulladáscsökkentő szerekkel, köztük szelektív ciklooxigenáz-2 (COX-2) gátlókkal történő egyidejű alkalmazása kerülendő a fekélyképződés és a vérzés fokozott kockázata miatt (lásd 4.5 pont). Gasztrointesztinális vérzést, fekélyesedést és perforációt, amelyek halálos kimenetelűek is lehetnek, minden NSAID-kezelés során bármikor beszámoltak figyelmeztető tünetekkel vagy anélkül, vagy súlyos gyomor-bélrendszeri események kórtörténetében. Időseknél és olyan betegeknél, akiknek anamnézisében fekély szerepel, különösen, ha vérzés vagy perforáció szövődött (lásd 4.3 pont), a gyomor-bélrendszeri vérzés, fekélyképződés vagy perforáció kockázata nagyobb NSAID-ok nagyobb dózisa esetén. Ezeknek a betegeknek a kezelést a rendelkezésre álló legalacsonyabb adaggal kell kezdeni. Megfontolandó védőszerek (misoprostol vagy protonpumpa-gátlók) egyidejű alkalmazása ezeknél a betegeknél, valamint azoknál a betegeknél, akik alacsony dózisú aszpirint vagy más olyan gyógyszereket szednek, amelyek növelhetik a gastrointestinalis események kockázatát (lásd alább és 4.5 pont). Azoknak a betegeknek, akiknek a kórtörténetében gyomor-bélrendszeri toxicitás szerepel, különösen az idősek, jelenteniük kell minden szokatlan gyomor-bélrendszeri tünetet (különösen a gyomor-bélrendszeri vérzést), különösen a kezelés kezdeti szakaszában. Gondosan ellenőrizni kell a betegeket, akik egyidejűleg olyan gyógyszereket szednek, amelyek növelhetik a fekélyképződés vagy a vérzés kockázatát, például orális kortikoszteroidokat, véralvadásgátlókat, például warfarint, szelektív szerotonin-újrafelvétel-gátlókat vagy vérlemezke-aggregációt gátló szereket, például aszpirint (lásd 4.5 pont). Amikor gyomor-bélrendszeri vérzés vagy fekélyesedés lép fel a Moment-et szedő betegeknél, a kezelést abba kell hagyni. Az NSAID-okat óvatosan kell alkalmazni azoknak a betegeknek, akiknek kórtörténetében gyomor-bélrendszeri betegség (colitis ulcerosa, Crohn-betegség) szerepel, mivel ezek az állapotok súlyosbodhatnak (lásd 4.8 pont). Vesehatások: Az ibuprofén-kezelés megkezdésekor óvatosan kell eljárni azoknál a betegeknél, akiknek jelentős kiszáradása van. Az ibuprofén a veseperfúzióra gyakorolt ​​hatása miatt víz-, nátrium- és kálium-visszatartást okozhat olyan betegeknél, akik soha nem szenvedtek vesebetegségben. Ez ödémát, szívelégtelenséget vagy magas vérnyomást okozhat az erre hajlamos betegeknél. Az ibuprofén hosszú távú alkalmazása más NSAID-okhoz hasonlóan vesepapilláris nekrózishoz és egyéb vesepatológiás elváltozásokhoz vezetett. Általánosságban elmondható, hogy a fájdalomcsillapítók szokásos alkalmazása, különösen a különböző fájdalomcsillapító hatóanyagok kombinációja, maradandó vesekárosodáshoz vezethet, ami veseelégtelenség (analgetikus nephropathia) kialakulásának kockázatával jár. Vesetoxicitást találtak olyan betegeknél, akiknél a vese prosztaglandinjai kompenzáló szerepet töltenek be a veseperfúzió fenntartásában. Az NSAID-ok alkalmazása ezeknél a betegeknél a prosztaglandinok képződésének dózisfüggő csökkenéséhez vezethet, és másodlagos hatásként a vese véráramlását, ami gyorsan vese dekompenzációhoz vezethet. Ezeknek a reakcióknak a legnagyobb kockázata a csökkent vesefunkciójú, szívelégtelenségben szenvedő betegek, májműködési zavarban szenvedők, idősek, valamint minden olyan beteg, aki diuretikumot és ACE-gátlót szed. Az NSAID-kezelés abbahagyását általában a kezelés előtti állapot helyreállítása követi. Dehidratált serdülőknél fennáll a vesekárosodás veszélye. Hosszan tartó használat esetén ellenőrizni kell a vesefunkciót, különösen diffúz lupus erythematosus esetén. Súlyos bőrreakciók: Súlyos bőrreakciókat, amelyek közül néhány halálos kimenetelű, beleértve a hámló dermatitist, a Stevens-Johnson-szindrómát és a toxikus epidermális nekrolízist, ritkán jelentettek NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatban (lásd 4.8 pont). Úgy tűnik, hogy a betegek nagyobb kockázatnak vannak kitéve a terápia korai szakaszában: a reakció a legtöbb esetben a kezelés első hónapjában jelentkezik. Akut generalizált exanthemás pustulosisról (PEAG) számoltak be ibuprofén tartalmú gyógyszerekkel kapcsolatban.

INTERAKCIÓK

Kölcsönhatások Moment 200mg fájdalomcsillapító 36 bevont tabletta – Mely gyógyszerek vagy élelmiszerek módosíthatják a Moment 200mg fájdalomcsillapító 36 bevont tabletta hatását?'

Az ibuprofént (más NSAID-okhoz hasonlóan) óvatosan kell szedni az alább felsorolt ​​anyagokkal kombinálva. Kortikoszteroidok: a gyomor-bélrendszeri fekélyek vagy vérzések fokozott kockázata (lásd 4.4 pont). Véralvadásgátlók: Az NSAID-ok fokozhatják az antikoagulánsok, például a warfarin vagy a heparin hatását (lásd 4.4 pont). Egyidejű kezelés esetén a véralvadási állapot monitorozása javasolt. Acetilszalicilsav: Az ibuprofén és az acetilszalicilsav egyidejű alkalmazása általában nem javasolt a fokozott mellékhatások miatt. Kísérleti adatok arra utalnak, hogy az ibuprofén kompetitív módon gátolja az alacsony dózisú acetilszalicilsavat a vérlemezke-aggregációban, ha a két gyógyszert egyidejűleg alkalmazzák. Bár ezen adatok klinikai helyzetre való extrapolálása bizonytalan, nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az ibuprofén rendszeres, hosszú távú alkalmazása csökkentheti az acetilszalicilsav szívvédő hatását alacsony dózisokban. Az ibuprofén alkalmankénti alkalmazását követően jelentős klinikai hatások nem valószínűek (lásd 5.1 pont). Ciklooxigenáz-2 (COX-2) gátlók és egyéb NSAID-ok: ezek az anyagok növelhetik a gyomor-bélrendszert érintő mellékhatások kockázatát (lásd 4.4 pont). Az esetleges additív hatások miatt azonban nem tanácsos az ibuprofént acetilszalicilsavval vagy más NSAID-okkal, beleértve a szelektív COX-2-gátlókat is, nem kombinálni (lásd 4.4 pont). Thrombocyta-aggregációt gátló szerek és szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók (SSRI-k): növeli a gyomor-bélrendszeri vérzés kockázatát (lásd 4.4 pont). Diuretikumok, ACE-gátlók (például kaptopril), béta-blokkolók és angiotenzin II antagonisták: Az NSAID-ok csökkenthetik a vízhajtók és más vérnyomáscsökkentők hatását. A diuretikumok növelhetik az NSAID-okkal összefüggő nefrotoxicitás kockázatát is. Egyes károsodott vesefunkciójú betegeknél (pl. dehidrált betegek vagy károsodott vesefunkciójú idős betegek) ACE-gátló vagy angiotenzin II-antagonista és a ciklooxigenáz rendszert gátló szerek egyidejű alkalmazása a vesefunkció további romlásához vezethet, beleértve a lehetséges akut veseelégtelenséget, ami általában reverzibilis. Ezeket a kölcsönhatásokat figyelembe kell venni azoknál a betegeknél, akik a Moment-et ACE-gátlókkal vagy angiotenzin II-antagonistákkal egyidejűleg szedik. Ezért a kombinációt óvatosan kell alkalmazni, különösen idős betegeknél. A betegeket megfelelően hidratálni kell, és mérlegelni kell a vesefunkció monitorozását az egyidejű kezelés megkezdése után és azt követően. Fenitoin és lítium: ibuprofén és fenitoin vagy lítiumkészítmények egyidejű alkalmazása csökkentheti ezeknek a gyógyszereknek a eliminációját, és ennek következtében megemelkedhet a plazmaszintjük, ami a toxikus küszöb elérésének lehetőségét is eredményezheti. Ha ezt a kombinációt szükségesnek ítélik, a fenitoin és a lítium plazmaszintjének monitorozása javasolt az adagolás módosítása érdekében az egyidejű ibuprofén-kezelés során. Metotrexát: Az NSAID-ok gátolhatják a metotrexát tubuláris szekrécióját, és bizonyos metabolikus kölcsönhatások léphetnek fel, amelyek a metotrexát clearance-ének csökkenését és a toxicitás kockázatának növekedését eredményezhetik. Moklobemid: növeli az ibuprofént. Aminoglikozidok: Az NSAID-ok csökkenthetik az aminoglikozidok kiválasztását, növelve a toxicitást. Szívglikozidok: Az NSAID-ok súlyosbíthatják a szívelégtelenséget, csökkenthetik a glomeruláris filtrációs sebességet és növelhetik a szívglikozidok plazmaszintjét. A szérum glikozidszint monitorozása javasolt. Kolesztiramin: az egyidejű ibuprofén és kolesztiramin adása csökkentheti az ibuprofén felszívódását a gyomor-bél traktusból. Ennek a kölcsönhatásnak a klinikai jelentősége azonban nem ismert. Ciklosporin: A ciklosporin és egyes NSAID-ok egyidejű alkalmazása növeli a vesekárosodás kockázatát. Ez a hatás nem zárható ki a ciklosporin és az ibuprofen kombinációja esetén. Növényi kivonatok: A Ginkgo Biloba növelheti a vérzés kockázatát NSAID-okkal kapcsolatban. Mifepriston: az NSAID-ok prosztaglandin-ellenes tulajdonságai miatt a mifepriszton beadása utáni alkalmazásuk a mifepriston csökkenéséhez vezethet. Korlátozott számú bizonyíték arra utal, hogy az NSAID-ok és a prosztaglandinok egyazon napon történő együttes alkalmazása nem befolyásolja hátrányosan a mifepriston vagy a prosztaglandin hatását a méhnyak érésére vagy a méh összehúzódására, és nem csökkenti a gyógyszer klinikai hatását a terhesség megszakítására. Kinolon antibiotikumok: NSAID-okat és kinolonokat szedő betegeknél fokozott a görcsrohamok kialakulásának kockázata. Szulfonilureák: Az NSAID-ok növelhetik a hipoglikémiás szulfonilureák szintjét. Egyidejű kezelés esetén a vércukorszint ellenőrzése javasolt. Takrolimusz: NSAID-ok és takrolimusz egyidejű alkalmazása a nefrotoxicitás fokozott kockázatához vezethet. Zidovudin: HIV-pozitív hemofíliás betegeknél a haemarthrosis és a haematoma fokozott kockázatára utal, ha zidovudinnal és más NSAID-okkal egyidejűleg kezelik. A kezelés megkezdése után 1-2 héttel hematológiai vizsgálat javasolt. Ritonavir: növelheti az NSAID-ok plazmakoncentrációját. Probenecid: lassítja az ibuprofén kiválasztódását, plazmakoncentrációjának esetleges növekedésével. CYP2C9 gátlók: Az ibuprofén és a CYP2C9 gátlók egyidejű alkalmazása lelassíthatja az ibuprofén (CYP2C9 szubsztrát) eliminációját, ami az ibuprofen expozíció növekedéséhez vezethet. Egy vorikonazollal és flukonazollal (CYP2C9 gátlók) végzett vizsgálatban az S(+)-ibuprofén expozíció körülbelül 80-100%-os növekedését figyelték meg. Erős CYP2C9-inhibitorokkal történő együttadás esetén mérlegelni kell az ibuprofén adagjának csökkentését, különösen, ha nagy dózisú ibuprofént adnak együtt vorikonazollal vagy flukonazollal. Alkohol, biszfoszfonátok és oxpentifillin (pentoxifillin): fokozhatja a gyomor-bélrendszeri mellékhatásokat, valamint a vérzés és fekélyek kockázatát. Baclofen: a baklofen magas toxicitása.

MELLÉKHATÁSOK

Mint minden gyógyszer, a Moment 200 mg fájdalomcsillapító 36 bevont tabletta is okozhat mellékhatásokat – Melyek a Moment 200 mg fájdalomcsillapító 36 bevont tabletta mellékhatásai?

Az ibuprofénnél megfigyelt mellékhatások általában más fájdalomcsillapítók, lázcsillapítók és nem szteroid gyulladáscsökkentők esetében is előfordulnak, és az alábbiakban a következő konvenciót alkalmazva közöljük: nagyon gyakori (>=1/10); gyakori (>=1/100, <1/10); nem gyakori (>= 1/1000, < 1/100); ritka (>=1/10 000, <1/1 000); nagyon ritka (<1/10 000); nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem becsülhető meg). A leggyakrabban megfigyelt nemkívánatos események gasztrointesztinális jellegűek. Emésztőrendszeri betegségek: Peptikus fekélyek, perforáció vagy gyomor-bélrendszeri vérzés, esetenként halálos kimenetelű, előfordulhat, különösen időseknél (lásd 4.4 pont). Ritkán figyeltek meg emésztőrendszeri perforációt ibuprofén alkalmazásakor. A Moment beadása után a következőkről számoltak be: nehéz érzés a gyomorban, hányinger, hányás, hasmenés, puffadás, székrekedés, dyspepsia, epigasztrikus fájdalom, gyomorégés, hasi fájdalom, melaena, haematemesis, fekélyes szájgyulladás, a vastagbélgyulladás súlyosbodása és a Crohn'4. Nem gyakori: gastritis; nagyon ritka: hasnyálmirigy-gyulladás. Immunrendszeri betegségek: a következő mellékhatásokról számoltak be NSAID-kezelést követően: nem specifikus allergiás reakció és anafilaxia; nem gyakori: túlérzékenységi reakciók, például különböző típusú bőrkiütések, csalánkiütés, viszketés, purpura, angioödéma, exanthema, légúti reakciók, beleértve a hörgőgörcsöt, nehézlégzés, asztmás roham (néha hipotenzióval); ritka: lupus erythematosus szindróma; nagyon ritka: súlyos túlérzékenységi reakciók. A tünetek a következők lehetnek: súlyos asztma, arcödéma, nyelvödéma, gégeödéma, légúti ödéma bronchospasmussal, nehézlégzés, tachycardia, anafilaxia, exfoliatív és bullosus dermatitis. Szív- és érrendszeri betegségek: a klinikai vizsgálatok azt sugallják, hogy az ibuprofén alkalmazása, különösen nagy dózisokban (2400 mg/nap), az artériás thromboticus események (pl. myocardialis infarctus vagy stroke) kockázatának mérsékelt növekedésével járhat (lásd 4.4 pont). Nagyon ritka: szívdobogásérzés, szívelégtelenség, miokardiális infarktus, akut tüdőödéma, magas vérnyomás. Egyéb nemkívánatos események, amelyeknél az ok-okozati összefüggést nem feltétlenül állapították meg, a következők: Vér- és nyirokrendszeri rendellenességek. Ritka: leukopenia, thrombocytopenia, neutropenia, agranulocytosis, aplasztikus anémia és hemolitikus anémia, a vérlemezke-aggregáció gátlása. Pszichiátriai rendellenességek. Nem gyakori: álmatlanság, szorongás; ritka: depresszió, zavart állapot, hallucinációk. Idegrendszeri rendellenességek. Gyakori: szédülés; nem gyakori: paresztézia, álmosság, ritka: látóideggyulladás. Fertőzések és fertőzések. Nem gyakori: rhinitis; ritka: aszeptikus meningitis. Rhinitist és aszeptikus meningitist figyeltek meg, különösen azoknál a betegeknél, akiknél már fennálló autoimmun betegségek (például szisztémás lupus erythematosus és vegyes kötőszöveti betegség) szenvedtek nyakmerevség, fejfájás, hányinger, hányás, láz vagy tájékozódási zavar tüneteivel (lásd 4.4 pont). Leírták a fertőzéssel összefüggő gyulladás súlyosbodását (pl. nekrotizáló fasciitis kialakulása). Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek. Nem gyakori: bronchospasmus, nehézlégzés, apnoe. A szem patológiái. Nem gyakori: látászavarok; ritka: látászavarokat okozó szemelváltozás, toxikus optikai neuropátia. A fül és a labirintus rendellenességei. Nem gyakori: halláskárosodás, fülzúgás, szédülés. Hepatobiliáris rendellenességek. Nem gyakori: kóros májműködés, hepatitis és sárgaság; nagyon ritka: májelégtelenség. A bőr és a bőr alatti szövet patológiái. Néha allergiás bőrkiütések léphetnek fel (bőrpír, viszketés, csalánkiütés). Nem gyakori: fényérzékenységi reakciók; nagyon ritka: bullosus dermatitis, beleértve a Stevens-Johnson-szindrómát, toxikus epidermális nekrolízis és erythema multiforme. Kivételes esetekben súlyos bőrfertőzések, lágyrész-patológiák bárányhimlő fertőzés során fordulhat elő (lásd ""fertőzések és fertőzések""). Nem ismert: gyógyszerreakció eozinofíliával és szisztémás tünetekkel (DRESS-szindróma), akut generalizált exanthemás pustulosis (PEAG). Vese- és húgyúti rendellenességek. Nem gyakori: károsodott vesefunkció és toxikus nephropathia különböző formáiban, beleértve az intersticiális nephritist, a nephrosis szindrómát és a veseelégtelenséget; ritka: hyperazotemia. A beadás helyével kapcsolatos szisztémás patológiák és állapotok. Gyakori: rossz közérzet, fáradtság; ritka: ödéma. Diagnosztikai vizsgálatok. Ritka: emelkedett transzaminázszint, emelkedett alkalikus foszfatáz, csökkent hemoglobin, csökkent hematokrit, megnyúlt vérzési idő, csökkent vér kalciumszint, emelkedett vér húgysavszint. Feltételezett mellékhatások jelentése. A gyógyszer engedélyezése után fellépő feltételezett mellékhatások bejelentése fontos, mivel ez lehetővé teszi a gyógyszer előny/kockázat arányának folyamatos nyomon követését. Az egészségügyi szakembereket arra kérik, hogy jelentsenek minden feltételezett mellékhatást a nemzeti jelentési rendszeren keresztül, a https://www.aifa.gov.it/content/segnalazioni-reazioni-avverse címen.

TERHESSÉG ÉS SZOPTATÁS

Ha Ön terhes, úgy gondolja, hogy terhes vagy gyermeket szeretne, vagy szoptat, kérje ki kezelőorvosa tanácsát a Moment 200 mg fájdalomcsillapító 36 bevont tabletta szedése előtt.

Terhesség: a prosztaglandin szintézis gátlása negatívan befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embrió/magzat fejlődését. Epidemiológiai vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a terhesség korai szakaszában prosztaglandin-szintézis-gátló alkalmazása után megnövekedett a vetélés, a szívfejlődési rendellenességek és a gastroschisis kockázata. A szívfejlődési rendellenességek abszolút kockázata kevesebb, mint 1%-ról körülbelül 1,5%-ra nőtt. Úgy gondolják, hogy a kockázat az adaggal és a kezelés időtartamával nő. Állatoknál kimutatták, hogy a prosztaglandinszintézis-gátlók alkalmazása növeli a beültetés előtti és utáni elvesztést, valamint az embrió-magzati mortalitást. Ezenkívül a különféle malformációk, köztük a szív- és érrendszeri rendellenességek megnövekedett előfordulási gyakoriságáról számoltak be olyan állatoknál, amelyeknek prosztaglandinszintézis-gátlókat adtak az organogenetikai periódus során. A terhesség huszadik hetétől a Moment alkalmazása magzati veseműködési zavarból eredő oligohidramniont okozhat. Ez röviddel a kezelés megkezdése után jelentkezhet, és általában a kezelés abbahagyása után visszafordítható. Ezenkívül a második trimeszterben a kezelést követően a ductus arteriosus összehúzódásáról számoltak be, amelyek többsége a kezelés abbahagyása után megszűnt. Ezért a terhesség első és második trimeszterében a Moment nem adható be, hacsak nem feltétlenül szükséges. Ha a Momentet teherbe esni szándékozó nő vagy a terhesség első és második trimeszterében alkalmazza, az adagot és a kezelés időtartamát a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. A 20. terhességi héttől több napig tartó Moment-kezelést követően fontolóra kell venni az oligohydramnion és a ductus arteriosus szűkületének prenatális monitorozását. Abban az esetben, ha oligohydramnion vagy a ductus arteriosus szűkülete tapasztalható, a kezelést azonnal abba kell hagyni. A terhesség harmadik trimeszterében a prosztaglandinszintézis valamennyi gátlója a magzatot a következőknek teheti ki: kardiopulmonális toxicitás (a ductus arteriosus idő előtti összehúzódása/záródása és pulmonális hipertónia); veseműködési zavar (lásd fent); az anya és az újszülött a terhesség végén: a vérzési idő esetleges megnyúlása, aggregáció gátló hatás, amely már nagyon alacsony dózisok esetén is előfordulhat; a méhösszehúzódások gátlása, ami késleltetett vagy elhúzódó szülést eredményez. Következésképpen a Moment ellenjavallt a terhesség harmadik trimeszterében (lásd és 4.3 és 5.3 pont). Szoptatás: Az ibuprofén kiválasztódik az anyatejbe, de terápiás dózisok mellett a rövid távú kezelés során valószínűtlennek tűnik az újszülött befolyásolásának kockázata. Ha azonban a kezelés hosszabb távú, mérlegelni kell a korai elválasztást. Szoptatás alatt kerülni kell az NSAID-okat. Termékenység: Az ibuprofén alkalmazása veszélyeztetheti a női termékenységet, és nem ajánlott teherbe esni szándékozó nőknél. Ez a hatás a kezelés abbahagyásával visszafordítható. Azoknál a nőknél, akiknek nehézségei vannak a teherbe eséssel, vagy akiknél meddőség miatt vizsgálnak, mérlegelni kell az ibuprofén-kezelés leállítását.