Buscofenact 400 mg 20 lágy kapszula

A Buscofenact 400 mg 20 lágy kapszula egy olyan gyógyszer, amelyet a rövid távú tüneti kezelés enyhe vagy mérsékelt fájdalom, például fejfájás, fogfájás és menstruációs fájdalom, valamint láz és a megfázáshoz kapcsolódó fájdalom. Minden lágy kapszula tartalmaz 400 mg ibuprofént, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságairól ismert hatóanyag. Ez a gyógyszer 40 kg-nál nagyobb testtömegű (12 éves és idősebb) felnőttek és serdülők számára javasolt. A lágy kapszulákat gyors és egyszerű szájon át történő bevételre tervezték, biztosítva a tünetek gyors enyhülését. Az ibuprofén gátolja a prosztaglandinok szintézisét, amelyek a szervezetben gyulladást és fájdalmat okozó vegyi anyagok. Buscofenact hatékony választás azok számára, akik gyors és átmeneti enyhülést keresnek a fájdalmas és lázas tüneteken.

AKTÍV ÖSSZETEVŐK

A Buscofenact 400mg 20 lágy kapszula hatóanyagai - Mi a Buscofenact 400mg 20 lágy kapszula hatóanyaga?

Egy lágy kapszula 400 mg ibuprofént tartalmaz. Ismert hatású segédanyagok: Szorbit 95,94 mg/kapszula (lásd 4.4 pont). A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

SEGÉDANYAGOK

A Buscofenact 400 mg 20 lágy kapszula összetétele - Mit tartalmaz a Buscofenact 400 mg 20 lágy kapszula?

A kapszula tartalma: Macrogol 600 Kálium-hidroxid Tisztított víz Kapszula héj : Zselatin Folyékony szorbit Tisztított víz Nyomdafesték Az Opacode WB black NS-78-17821 összetevői: Fekete vas-oxid (E172) Propilénglikol (E1520) Hipromellóz 6cP

JAVASLATOK

Terápiás javallatok Buscofenact 400mg 20 lágy kapszula - Miért használják a Buscofenact 400mg 20 lágy kapszulát? Mire való?

Az alábbiak rövid távú tüneti kezelése: - enyhe vagy közepes fájdalom, például fejfájás, fogfájás és menstruációs fájdalom; - a megfázáshoz kapcsolódó láz és fájdalom. A BuscofenAct felnőtteknek és 40 kg-nál nagyobb testtömegű serdülőknek (12 éves és idősebb) javallt.

ELLENJAVALLATOK MELLÉKHATÁSOK

Ellenjavallatok Buscofenact 400mg 20 lágy kapszula - Mikor nem alkalmazható a Buscofenact 400mg 20 lágy kapszula?

A BuscofenAct lágykapszulák alkalmazása ellenjavallt: - ibuprofénnel vagy a 6.1. pontban felsorolt ​​bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység esetén; - túlérzékenység (pl. hörgőgörcs, asztma, rhinitis, angioödéma vagy csalánkiütés) anamnézisében, amely acetilszalicilsav vagy más nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID) szedésével kapcsolatos; - ismeretlen eredetű hematológiai rendellenességek; - a kórelőzményben szereplő visszatérő vagy folyamatban lévő peptikus fekély/vérzés (két vagy több különálló igazolt fekélyes vagy vérzéses epizód); - korábbi NSAID-kezeléshez kapcsolódó gyomor-bélrendszeri vérzés vagy perforáció anamnézisében; - cerebrovascularis vérzés vagy egyéb vérzéses epizódok; - súlyos szívelégtelenség (NYHA IV. osztály) (lásd még 4.4 pont); - súlyos májelégtelenség vagy súlyos veseelégtelenség (lásd még 4.4 pont); - a terhesség harmadik trimeszterében lévő betegek (lásd 4.6 pont); - 40 kg alatti testtömegű serdülők és 12 év alatti gyermekek; - súlyos kiszáradásban szenvedő betegek (hányás, hasmenés vagy elégtelen folyadékbevitel miatt).

ADAGOLÁS

A Buscofenact 400mg 20 lágy kapszula mennyisége és szedésének módja - Hogyan kell bevenni a Buscofenact 400mg 20 lágy kapszulát?

Adagolás Felnőttek és 40 kg-nál nagyobb testtömegű serdülők (12 évesek és idősebbek): a kezdő adag 400 mg ibuprofén. Szükség esetén további 400 mg ibuprofén adag is bevehető. Az egyik adag és a másik adag közötti intervallumot a megfigyelt tünetek és a maximális ajánlott napi adag alapján kell meghatározni, és nem lehet kevesebb 6 óránál. Ne vegyen be 1200 mg-nál több ibuprofént 24 órán belül. Csak rövid távú kezelésekre. A nemkívánatos hatások minimálisra csökkenthetők a legalacsonyabb hatásos dózis alkalmazásával a lehető legrövidebb ideig, ami a tünetek szabályozásához szükséges (lásd 4.4 pont). Ha a BuscofenAct lágykapszulát felnőtteknél 3 napnál hosszabb ideig kell szedni láz esetén, vagy 4 napnál hosszabb ideig fájdalomcsillapítás esetén, vagy ha a tünetek súlyosbodnak, a betegnek tanácsos konzultálnia kezelőorvosával. Gyomorbántalmakban szenvedőknek ajánlott teli gyomorral bevenni. Ha röviddel étkezés után veszi be, a BuscofenAct hatásának kezdete késhet. Ha ez megtörténik, ne vegyen be többet a BuscofenAct-ból, mint a 4.2 pontban (adagolás) ajánlott, vagy amíg az egyik adag és a másik adag között el nem telik a megfelelő intervallum. Különleges betegpopulációk Idősek Nincs szükség különösebb dózismódosításra. A lehetséges mellékhatások miatt (lásd 4.4 pont) az idős betegeket gondosan ellenőrizni kell. Veseelégtelenség Enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség különösebb dózismódosításra (a súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetében lásd a 4.3 pontot). Májelégtelenség (lásd 5.2 pont) Enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség speciális dózismódosításra (a súlyos májműködési zavarban szenvedő betegek esetében lásd a 4.3 pontot). Gyermekpopuláció A BuscofenAct ellenjavallt 40 kg alatti testtömegű serdülőknél és 12 év alatti gyermekeknél a magas hatóanyag-tartalom miatt (lásd 4.3 pont). Ha serdülőknél 3 napnál hosszabb ideig szükséges a gyógyszer alkalmazása, vagy a tünetek súlyosbodnak, orvoshoz kell fordulni. Az adagolás módja Orális alkalmazásra. A lágy kapszulákat nem szabad rágni.

MEGŐRZÉS

Tárolás Buscofenact 400mg 20 lágy kapszula - Hogyan kell a Buscofenact 400mg 20 lágy kapszulát tárolni?

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolási hőmérsékletet.

FIGYELMEZTETÉSEK

Figyelmeztetések Buscofenact 400 mg 20 lágy kapszula - A Buscofenact 400 mg 20 lágy kapszula esetében fontos tudni, hogy:

A mellékhatások minimálisra csökkenthetők, ha a legalacsonyabb hatásos dózist alkalmazzák a lehető legrövidebb ideig, hogy elérjék a tüneteket (lásd az alábbi, a gyomor-bélrendszeri és kardiovaszkuláris kockázatokkal foglalkozó bekezdéseket). Óvatosság szükséges bizonyos klinikai állapotok esetén, amelyek súlyosbodhatnak: - szisztémás lupus erythematosusban és különböző kötőszöveti betegségekben szenvedő betegeknél nagyobb az aszeptikus meningitis kialakulásának kockázata (lásd 4.8 pont); - a porfirin metabolizmus veleszületett patológiája (például akut intermittáló porfiria); - gyomor-bélrendszeri betegségek és krónikus gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa, Crohn-betegség) (lásd 4.8 pont); - magas vérnyomás és/vagy szívelégtelenség, mivel a vesefunkció romolhat (lásd 4.3 és 4.8 pont); - vesekárosodás (lásd 4.3 és 4.8 pont); - májműködési zavar (lásd 4.3 és 4.8 pont); - közvetlenül nagyobb műtét után; - olyan betegeknél, akiknél más anyagokra allergiás reakciók lépnek fel, mivel ezeknél a betegeknél nagyobb a túlérzékenységi reakciók kockázata a BuscofenAct alkalmazása után is; - szénanáthában, orrpolipban vagy krónikus obstruktív légúti betegségben szenvedő betegeknél, mivel az ilyen betegeknél nagyobb az allergiás reakciók kialakulásának kockázata. Az ilyen reakciók asztmás rohamok (úgynevezett analgetikus asztma), Quincke-ödéma vagy csalánkiütés formájában jelentkezhetnek. Emésztőrendszeri hatások A BuscofenAct lágykapszulák más nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel, beleértve a szelektív ciklooxigenáz-2 gátlókat, kombinációban történő alkalmazása növeli a mellékhatások kockázatát, ezért kerülendő. Idősek Idős betegeknél gyakrabban fordulnak elő nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek mellékhatásai, különösen vérzés és gyomor-bélrendszeri perforáció, amelyek halálos kimenetelűek is lehetnek (lásd 4.2 pont). Emésztőrendszeri vérzés, fekélyesedés vagy perforáció Gasztrointesztinális vérzést, fekélyesedést vagy perforációt, amely esetenként halálos kimenetelű volt, a kezelés bármely szakaszában jelentettek az összes NSAID alkalmazásakor, prodromális tünetekkel vagy anélkül, vagy korábbi gastrointestinalis eseményekkel. Ha az ibuprofént szedő betegeknél gyomor-bélrendszeri vérzés vagy fekély lép fel, a kezelést abba kell hagyni. A gyomor-bélrendszeri vérzés, fekélyképződés vagy perforáció kockázata nő az NSAID-ok magasabb dózisaival, olyan betegeknél, akiknek anamnézisében fekély szerepel, különösen, ha azt vérzés vagy perforáció szövi (lásd 4.3 pont), valamint idős betegeknél. Ezeknek a betegeknek a kezelést a rendelkezésre álló legalacsonyabb adaggal kell kezdeni. Ezeknél a betegeknél, valamint azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg kis dózisú acetilszalicilsavat vagy más olyan gyógyszert szednek, amely növelheti a gyomor-bélrendszeri események kockázatát (lásd alább és 4.5 pont), meg kell fontolni a protektív szerekkel (például mizoprosztollal vagy protonpumpa-gátlókkal) történő egyidejű kezelést. Azoknak a betegeknek, akiknek a kórelőzményében gyomor-bélrendszeri toxicitás szerepel, különösen az időseknél, jelenteniük kell minden szokatlan hasi tünetet (különösen a gyomor-bélrendszeri vérzést), különösen a kezelés kezdeti szakaszában. Óvatosan kell eljárni azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg olyan gyógyszerekkel kezelnek, amelyek növelhetik a fekélyképződés vagy vérzés kockázatát, például orális kortikoszteroidokkal, véralvadásgátlókkal, például warfarinnal, szelektív szerotonin-újrafelvétel-gátlókkal vagy thrombocyta-aggregáció-gátlókkal, például acetilszalicilsavval (lásd 4.5 pont). Az NSAID-okat óvatosan kell alkalmazni azoknak a betegeknek, akiknek a kórelőzményében gyomor-bélrendszeri betegségek (colitis ulcerosa, Crohn-betegség) szerepelnek, mivel állapotuk súlyosbodhat (lásd 4.8 pont). Súlyos bőrreakciók Nagyon ritkán súlyos, némelyik halálos kimenetelű bőrreakciókról számoltak be NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatban (lásd 4.8 pont), beleértve a hámló dermatitist, a Stevens-Johnson-szindrómát és a toxikus epidermális nekrolízist. Úgy tűnik, hogy a betegek a terápia korai szakaszában fokozott kockázatnak vannak kitéve ezeknek a reakcióknak; valójában a legtöbb esetben a reakció a kezelés első hónapjában jelentkezik. Akut generalizált exanthemás pustulosisról (PEAG) számoltak be ibuprofén tartalmú gyógyszerekkel kapcsolatban. A BuscofenAct lágy kapszulák alkalmazását fel kell függeszteni, ha bőrkiütések, nyálkahártya-elváltozások vagy a túlérzékenység bármely egyéb jele megjelenik. A bárányhimlő kivételesen súlyos bőrfertőzéseket és lágyszöveti szövődményeket okozhat. Bárányhimlő idején nem javasolt a BuscofenAct lágykapszula alkalmazása. Az alapfertőzések tüneteinek elfedése A BuscofenAct lágy kapszula elfedheti a fertőzés tüneteit, ami késleltetheti a megfelelő kezelés megkezdését, és ezáltal ronthatja a fertőzés kimenetelét. Ezt a közösségben szerzett bakteriális tüdőgyulladás és a bárányhimlő bakteriális szövődményei esetében figyelték meg. Ha a BuscofenAct lágy kapszulákat fertőzéssel összefüggő láz vagy fájdalom csillapítására alkalmazzák, a fertőzés monitorozása javasolt. Nem kórházi körülmények között a betegnek orvoshoz kell fordulnia, ha a tünetek továbbra is fennállnak vagy súlyosbodnak. Kardiovaszkuláris és agyi érrendszeri hatások Óvatosság szükséges (beszélje meg kezelőorvosával vagy gyógyszerészével) olyan betegek kezelésének megkezdése előtt, akiknek a kórtörténetében magas vérnyomás és/vagy szívelégtelenség szerepel, mivel folyadékretenciót, magas vérnyomást és ödémát jelentettek az NSAID-kezeléssel kapcsolatban. Klinikai vizsgálatok azt sugallják, hogy az ibuprofén alkalmazása, különösen nagy dózisokban (2400 mg naponta), az artériás trombózisos események (pl. szívinfarktus vagy stroke) kockázatának mérsékelt növekedésével járhat. Összességében az epidemiológiai vizsgálatok nem utalnak arra, hogy az ibuprofén alacsony dózisai (például ≤ 1200 mg naponta) összefüggésbe hozhatók az artériás trombózisos események fokozott kockázatával. Nem kontrollált magas vérnyomásban, pangásos szívelégtelenségben (NYHA II-III. osztály), megállapított ischaemiás szívbetegségben, perifériás artériás betegségben és/vagy cerebrovascularis betegségben szenvedő betegeket csak alapos mérlegelés után szabad ibuprofénnal kezelni, és kerülni kell a nagy dózisok (2400 mg/nap) alkalmazása. A szív- és érrendszeri események kockázati tényezőivel (pl. magas vérnyomás, hiperlipidémia, diabetes mellitus, dohányzás) szenvedő betegek hosszú távú kezelésének megkezdése előtt is gondos mérlegelés szükséges, különösen akkor, ha nagy dózisú (napi 2400 mg) ibuprofénre van szükség. Egyéb figyelmeztetések és óvintézkedések Nagyon ritkán súlyos akut túlérzékenységi reakciókat (pl. anafilaxiás sokkot) figyeltek meg. A BuscofenAct lágy kapszula bevételét/beadását követő túlérzékenységi reakció első jelei esetén a kezelést fel kell függeszteni. A szükséges orvosi intézkedéseket tapasztalt személyzetnek kell elvégeznie. A BuscofenAct lágykapszulák hatóanyaga, az ibuprofén átmenetileg gátolhatja a vérlemezkék működését (thrombocytaaggregációt). Ezért a vérlemezke-betegségben szenvedő betegeket gondosan ellenőrizni kell. Hosszan tartó ibuprofén-kezelés esetén a máj- és veseparamétereket, valamint a vérképet rendszeresen ellenőrizni kell. Bármilyen fejfájás-fájdalomcsillapító hosszan tartó használata ronthatja a helyzetet. Ha ez a helyzet előfordul, vagy annak gyanúja merül fel, konzultáljon orvosával, és hagyja abba a kezelést. A gyógyszertúlhasználatos fejfájás (MOH) diagnózisára fel kell gyanakodni azoknál a betegeknél, akiknél gyakori vagy napi fejfájás jelentkezik a fejfájás rendszeres szedése ellenére (vagy éppen azért). Általánosságban elmondható, hogy a fájdalomcsillapítók szokásos használata, különösen a különböző fájdalomcsillapító hatóanyagok kombinációja, maradandó vesekárosodáshoz vezethet, amely veseelégtelenség (analgetikus nefropátia) kockázatával jár. Ez a kockázat megnőhet sóvesztéssel és kiszáradással járó fizikai megterhelés esetén. Ezért ezt el kell kerülni. A nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazása során történő egyidejű alkoholfogyasztás esetén a hatóanyaggal összefüggő mellékhatások, különösen a gyomor-bélrendszert vagy a központi idegrendszert érintő mellékhatások fokozódhatnak. Gyermekpopuláció Dehidratált serdülőknél fennáll a vesekárosodás veszélye. A Sorbitol BuscofenAct kapszulánként 95,94 mg szorbitot tartalmaz. Örökletes fruktóz intoleranciában, egy ritka genetikai betegségben szenvedő betegek nem szedhetik ezt a gyógyszert.

INTERAKCIÓK

Interakciók Buscofenact 400mg 20 lágy kapszula - Mely gyógyszerek vagy élelmiszerek módosíthatják a Buscofenact 400mg 20 lágy kapszula hatását?

MELLÉKHATÁSOK

Mint minden gyógyszer, a Buscofenact 400mg 20 lágy kapszula is okozhat mellékhatásokat - Milyen mellékhatásai vannak a Buscofenact 400mg 20 lágy kapszulának?

A mellékhatások alábbi listája az ibuprofén-kezelés során tapasztalt összes mellékhatásra vonatkozik, beleértve azokat is, amelyeket a reumás betegségekben szenvedő betegek hosszú távú és nagy dózisú kezelése során észleltek. A bejelentett gyakoriságok, amelyek a nagyon ritka eseteknél nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, az ibuprofén legfeljebb 1200 mg-os napi adagjának rövid távú alkalmazására vonatkoznak az orális adagolási formáknál és legfeljebb 1800 mg-os kúpoknál. Figyelembe kell venni, hogy a következő mellékhatások alapvetően dózisfüggőek és egyénenként változnak. A leggyakrabban megfigyelt mellékesemények gasztrointesztinális jellegűek. Még halálos kimenetelű peptikus fekély, perforáció vagy gyomor-bélrendszeri vérzés is előfordulhat, különösen időseknél (lásd 4.4 pont). Az alkalmazást követően hányingert, hányást, hasmenést, puffadást, székrekedést, dyspepsiát, hasi fájdalmat, melenát, vérzést, szájgyulladást, fekélyes szájgyulladást, a vastagbélgyulladás súlyosbodását és a Crohn-betegséget jelentettek (lásd 4.4 pont). Gastritist ritkábban figyeltek meg. A gyomor-bélrendszeri vérzés kockázata az adagtól és a kezelés időtartamától függ. Az NSAID-kezeléssel összefüggésben ödémáról, magas vérnyomásról és szívelégtelenségről számoltak be. Klinikai vizsgálatok azt sugallják, hogy az ibuprofén alkalmazása, különösen nagy dózisokban (2400 mg naponta), az artériás thromboticus események (pl. szívinfarktus vagy stroke) kockázatának mérsékelt növekedésével járhat (lásd 4.4 pont). A betegeket tájékoztatni kell, hogy azonnal hagyják abba a BuscofenAct szedését, és forduljanak orvoshoz, ha súlyos mellékhatás lép fel. A mellékhatások az alábbiakban szervrendszeri osztályok és gyakoriság szerint vannak felsorolva, a következő kategóriák szerint: Nagyon gyakori (≥1/10) Gyakori (≥1/100, <1/10) Nem gyakori (≥1/1000, <1/100) Ritka (≥1/10 000, <1/10010) 1 Nem ritka, kb. a rendelkezésre álló adatok alapján)

Ha szükséges, a betegeket megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy hagyják abba a BuscofenAct-kezelést, és azonnal forduljanak orvoshoz, ha az alábbi állapotok valamelyike ​​jelentkezik: - súlyos gyomor-bélrendszeri rendellenességek, gyomorégés vagy hasi fájdalom; - haematemesis; - melena vagy vér a vizeletben; - bőrreakciók, például viszkető kiütések; - légzési nehézség és/vagy az arc vagy a gége ödémája; - étvágytalansággal járó fáradtság; - aftás fekélyekkel, fáradtsággal és lázzal járó torokfájás; - súlyos orrvérzés és bőrvérzés; - a vizeletkiválasztás csökkenésével járó kóros fáradtság; - a lábfej vagy a lábak ödémája; - mellkasi fájdalom; - látászavarok. Feltételezett mellékhatások jelentése A gyógyszer engedélyezése után fellépő feltételezett mellékhatások bejelentése fontos, mivel ez lehetővé teszi a gyógyszer előny/kockázat arányának folyamatos nyomon követését. Az egészségügyi szakembereket arra kérik, hogy jelentsenek minden feltételezett mellékhatást a nemzeti jelentési rendszeren keresztül, a https://www.aifa.gov.it/content/segnalazioni-reazioni-avverse címen.

TÚLADAGOLÁS

Túladagolás Buscofenact 400mg 20 lágy kapszula - Milyen kockázatokkal jár a Buscofenact 400mg 20 lágy kapszula túladagolás esetén?

Tünetek túladagolás esetén A túladagolás tünetei központi idegrendszeri tünetekben nyilvánulhatnak meg, mint például fejfájás, szédülés, szédülés és eszméletvesztés (mioklónusos görcsök gyermekeknél is), hasi fájdalom, hányinger, hányás, gyomor-bélrendszeri vérzés, valamint máj- és veseelégtelenség, hipotenzió, légzésdepresszió és cianózis. Súlyos mérgezés esetén metabolikus acidózis léphet fel. Terápiás intézkedések túladagolás esetén Nincs specifikus ellenszer. Ha a lenyelés után egy órával a beteg potenciálisan toxikus szintje van, akkor aktív szén szájon át történő beadása szükséges.

TERHESSÉG ÉS SZOPTATÁS

Ha Ön terhes, úgy gondolja, hogy terhes vagy gyermeket tervez, vagy szoptat, kérje ki kezelőorvosa tanácsát a Buscofenact 400 mg 20 lágy kapszula szedése előtt.

Terhesség A prosztaglandin szintézis gátlása negatívan befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embrió/magzat fejlődését. Epidemiológiai vizsgálatok eredményei a spontán vetélés, a szívfejlődési rendellenességek és a gastroschisis fokozott kockázatára utalnak a prosztaglandinszintézis-gátlók terhesség korai szakaszában történő alkalmazása után. A szív- és érrendszeri rendellenességek abszolút kockázata kevesebb mint 1%-ról körülbelül 1,5%-ra nőtt. Úgy gondolják, hogy a kockázat a dózis növelésével és a terápia időtartamával nő. Állatoknál a prosztaglandin-szintézis-gátló beadása a beültetés előtti és utáni veszteség, valamint az embrió-magzati mortalitás növekedését eredményezte. Ezenkívül a fejlődési rendellenességek, köztük a szív- és érrendszeri rendellenességek megnövekedett előfordulásáról számoltak be prosztaglandinszintézis-gátlóval kezelt állatokban az organogenezis időszakában. A terhesség első és második trimeszterében az ibuprofént csak feltétlenül szükséges esetben szabad alkalmazni. Ha az ibuprofént teherbe esni szándékozó nőknél vagy a terhesség első és második trimeszterében alkalmazzák, az adagot a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani, és a kezelés időtartamát a lehető legrövidebbnek kell tartani. A terhesség harmadik trimeszterében a prosztaglandinszintézis valamennyi gátlója a magzatot az alábbiak kockázatának teheti ki: - kardiopulmonális toxicitás (a ductus arteriosus idő előtti záródásával és pulmonális hipertóniával); - veseműködési zavar, amely oligohidramniózissal járó veseelégtelenségig súlyosbodhat. A terhesség végén az anyának és az újszülöttnek: - a vérzési idő esetleges megnyúlása, aggregáció gátló hatás, amely már nagyon alacsony dózisok esetén is felléphet; - a méhösszehúzódások gátlása, ami a szülés késését vagy elhúzódását okozhatja. Következésképpen az ibuprofén alkalmazása ellenjavallt a terhesség harmadik trimeszterében. Szoptatás Az ibuprofén és metabolitjai kis koncentrációban átjuthatnak az anyatejbe. A mai napig nem ismertek a csecsemőkre gyakorolt ​​káros hatások. Ezért a fájdalom és a láz javasolt dózissal történő rövid távú kezelésére általában nem szükséges megszakítani a szoptatást. Termékenység Bizonyíték van arra, hogy a ciklooxigenáz/prosztaglandin szintézist gátló gyógyszerek az ovuláció befolyásolásával ronthatják a női termékenységet. Az ibuprofén-kezelés befejezése után a hatás visszafordítható.

VEZETÉS ÉS GÉPEK HASZNÁLATA

A Buscofenact 400 mg 20 lágy kapszula bevétele vezetés vagy gépek kezelése előtt - Befolyásolja-e a Buscofenact 400 mg 20 lágy kapszula a gépjárművezetést és a gépek kezelését?

Mivel a BuscofenAct legnagyobb adagban történő bevétele mellékhatásokat okozhat a központi idegrendszerben, például fáradtságot és szédülést, így egyes esetekben a gyors reakcióképesség, valamint a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességek romolhatnak. Ez különösen igaz, ha a BuscofenAct alkalmazása alkoholfogyasztással jár.